vissza
Működés

1.
Kondenzációs kazán akkor működik jól, ha a kondenzáció a készülékben jön létre és nem a kéményben.

2.
Maga a kondenzáció 8-13% közötti megtakarítás jelenthetne, de csak pillanatnyi maximális értékeken, nem az egész fűtési szezonban.
Pl. HMV készítésénél, vagy a rendszer felfűtése alatt 0% kondenzációval üzemel a készülék. Egyébként ilyenkor is van kondenzáció, csak éppen a kéményben jön létre, és egyáltalán nem hasznosul.

3.
Az égésterméket a benne lévő vízgőz kondenzálódásához alacsony hőmérsékletre kell lehűteni. A hőcserélőbe beáramló visszatérő hidegvíz hűti az égésterméket. Amennyiben kb. 57 fok alá hűti, létrejön a kondenzáció. A kilépő melegvíz már lehet magasabb, akkor is kondenzál a kazán. Persze minél alacsonyabb annál jobban, de így is kondenzál.

4.
A kondis kazánok működési elve, hogy a távozó füstgázban lévő víz hőenergiáját visszanyerjük a gőz fázisból folyadék fázisba történő átváltoztatás során, tkp. ez a kondenzáció. A hatásfok emelését a füstgázok minél alacsonyabb hőmérsékletre történő visszahűtésével érhetjük el, tehát létezik a füstgáz hőmérsékletének egy olyan küszöbértéke, illetve tartománya (range), amikor már a visszahűtés kis mértékben vagy egyáltalán nem sikerül olyan szintre, hogy abból kondenzálás legyen. Így a kondis kazán az alacsony hőmérsékletű fűtésrendszereket tudja ideálisan kiszolgálni.

5.
A kondenzációhoz alacsony visszatérő víz kell, hiszen a füstgáz a visszatérő oldali hideg hőcserélő felületen megy keresztül, itt optimális esetben lehűl a harmatpont alá (kb. 57 fok a földgáz füstjénél), így a benne lévő vízgőz kondenzálódik. Az itt felszabaduló hőt próbálják visszanyerni.

6.
A kondenzáció létrejöttéhez ugyebár a visszatérőnek kell alacsonynak lenni, tehát a 60/40, 50/30, 40/30 is jó!
Az olló nyitásával az történik, hogy az előremenő elkezd felkúszni szépen (persze ettől még a visszatérő maradhat alacsony szinten, csak hőleadó felület kérdése), ahhoz pedig hogy jó meleg legyen (60+) szép magas láng is szükséges, magas láng meg kellően meleg füstgázt eredményez, aminek a lecsapatása viszont kérdéses.
Az előremenő emelésével nem lineárisan nő a füstgáz hőmérséklete, hanem valamilyen mértani haladvánnyal. És mindezek mellett emelkedik a visszatérő hőmérséklete is -- akarva, akaratlanul.

7.
50 fok alatti visszatérőnél kialakul a tartós kondenzáció. Minél kisebb a visszatérő hőmérséklete, annál jobb a hatásfok.
A beüzemeléskor egyébként a szerelőnek műszerrel be kell állítania a kazánt, erről jegyzőkönyvet is ad, melyen nálam pl. az alábbi mért értékek szerepelnek: külső hőmérséklet, égéstermék hőmérséklet, O2 (%), CO2 (%) CO (ppm), hatásfok.

8.
Sok kondenzációs kazán ún. teljes modulációs, ami azt jelenti, hogy nem csak a lángot, de a szivattyú fordulatát is modulálja (változtatja). Az egyszerűbb típusokon is legalább 3 fix fokozatban lehet állítani a szivattyú sebességét.

9.
A kondenzációs kazán adatlapján megadott teljesítmény érték, pl. 24KW, azt jelenti, hogy ennyit tud maximálisan leadni. A másik (alacsonyabb) érték pedig a minimális teljesítményt, típustól függően 4-7KW között valahol, mondjuk legyen 6KW.
Abban az esetben, ha 24KW-on kívánjuk üzemeltetni a berendezést, akkor nem fog kondenzálni, tehát úgy viselkedik kvázi mint egy turbós kazán.
Állítólag a maximális teljesítmény feléig fog biztosan létrejönni a kondenzáció, amik ugye azt jelenti, hogy 6-12KW közé illene beszorítani a teljes fűtési tartományt kazán oldalról, azaz a lángmodulációt, és nem tovább. Amennyiben 6KW alatti hőigény van, akkor kikapcsol majd a termosztát.

10.
Kondenzációs kiskazánok speciális előkeveréses égővel rendelkeznek. A ventilátor a hőigénynek, illetve a fűtésszabályozónak megfelelően változtatja a fordulatszámot, és ezen keresztül a kazán teljesítményét. Egy arányszabályozó a mindenkori levegőmennyiséggel arányos gázmennyiséget juttat a gázarmatúrán keresztül az égőhöz. A gáz-levegő aránya állandó, és ez igen jó hatásfokot, nagyon csekély mértékű levegőt szennyező károsanyag-kibocsátást eredményez.