![Modellezés](/images/t_modellezes.gif)
Az elfogadott és érvényes modell segítségével az eredetitől különböző értékeket tudunk behelyettesíteni, így olyan folyamatokat tudunk vizsgálni, melyek a valóságban jelenleg még nem mérhetők, de meghatározott valószínűséggel bekövetkezhetnek. Így olyan releváns és új információra teszünk szert, melynek segítségével a jövőre vonatkozó döntéseinket alapozzuk meg.
A modellezés során mindig meg kell vizsgálni, hogy a szimuláció eredményei mennyire tekinthetők a modellezett rendszer valóságos válaszának. A szokásos megoldás a modellezés gyakorlatában az, hogy a szimulációs eredményeket a leírni kívánt rendszerben, a modellezett tulajdonságra mért értékekkel hasonlítják össze. Akkor tekinthető a szimuláció ideálisan értelemben megfelelőnek és a modellezés kellőképpen pontosnak, amikor a mért értékek, valamint az ugyanarra a jellemzőre számított szimulációs eredmények egybeesnek.
![Legvalószínűbb szkenáriók](/images/s_legvaloszinubbszkenariok.gif)
A modell különböző bemeneti értékek mentén történő alkalmazásával sok kimenetelt tudunk megvizsgálni, melynek alapján meg tudjuk határozni a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező eseményeket.
![Kapcsolatvizsgálat korrelációval](/images/s_kapcsolatvizsgalat.gif)
Két ismérv, illetve változó közötti kapcsolat erejét és irányát mutatja meg. Gyakorlati alkalmazhatósága abban van egy adott tárgy elemzése során, hogy olyan szempontokat tudunk keresni az adathalmazban, ami hasonlóan viselkedik – vagy pont ellentétesen -, mint amit vizsgálunk. Például nagy valószínűséggel akinek magasabb a jövedelme, az több pénzt fog költeni ruházkodásra, mint akinek alacsony jövedelme van. Tehát itt pozitív korreláció van a két változó, ismérv között.
![Kapcsolatvizsgálat lineáris és nemlineáris regresszióval](/images/s_kapcsolatvizsgalat2.gif)
A korreláció csak a kapcsolat erejét és irányát mutatja meg, míg a regresszió függvényt definiál, így bármilyen érték behelyettesítésével meg tudjuk mondani, hogy mi lesz a célváltozó eredménye. A korrelációnál felvázolt példát felhozva, a regressziós függvény megmutatja nekünk, hogy adott jövedelemértékhez mekkora ruházatra fordított kiadással számolhatunk.
![Mintázatkeresés](/images/s_mintazatkereses.gif)
Az adatok strukturálása után, majd megfelelő statisztikai módszer (klaszteranalízis) alkalmazásával feltárhatók tipikus elrendezések, melyből definiálhatunk bizonyos ismérvek szerint kitüntetett csoportokat.